Nem a szokásos botanikai jellemzéssel kezdeném (Nitrariaceae család), sokkal inkább azzal milyen képességeket lehet tulajdonítani ennek a növénynek. Iránban az ókortól kezdve napjainkig mint a gonosz ellenszere funkcionál, távol tartja azt és kiűzi az emberekből, szemmel-verés és rontás semlegesítésére is alkalmazható, megvédi a házat a rossz szellemektől és energiáktól. Tradicionálisan a növénynek ezen képességeit füstöléssel érik el, a magokat izzó szénre/kőre dobják vagy a földre, ajtó elé szórják ceremónia keretében.

A mandeusok (Irán déli részén élő gnosztikus közösség) szent iratai között több különböző felhasználási és elkészítési módja találhat, ilyen pl. a vörös tehén tejével kevert ördögűző recept. Gyógyászati felhasználása az ókori Indiában, Egyiptomban (Ebers papirusz, i.e. 1550) és Görögországban is ismert volt, többek között a következő betegségekre alkalmazták: láz, szifilisz, parkinson-kór, epilepszia, asztma, malária, reumás-panaszok, fertőzések, továbbá mint afrodiziákum és pszihedelikum is szerepel. Számomra a legfontosabb helyszín Mezopotámia, ahol akkád feljegyzésekben sibburratu néven azonosítható majd a babiloni varázslásban is kiemelt helyet foglalt el. A sumér kultúráról tudjuk, hogy az ez egész térségre hatással volt, ezért feltételezhető hogy a Mandeus receptek is a rejtélyes sumér nép tudásának másolatai.

Írnom kell az ó-iráni vallásról, melyet Zoroaszter (Zarathustra) reformált meg létrehozva így a Zoroasztrizmust (Mazdaizmus). Szent iratuk az Avesta, mely nyelvi hasonlóságokkal rendelkezik az indai Védákkal, ezért feltételezhető hogy gyökerük közös, mindkettő az Árja népcsoport szellemi termékének tekinthető. További érdekesség hogy a Zoroasztrizmus hiedelmei szerint Ahura Mazda „főisten” ikergyermekei, Szpenta Mainju („szent szellem”) és Angra Mainju („romboló szellem”) harcáról szól a világ körforgása, és minden létező sorsa attól függ, a jó vagy a rossz oldalt válassza. A Haoma (Irán) és a Szóma (India) mint látomásokat keltő, spirituális tanító szent növény vagy készítmény mindkét hagyományban szerepel, erről szeretnek vitázni különböző szakértők és kutatók mely növénnyel lehet azonosítani, ilyenek variánsok lehetnek többek között: gránátalma, ephedra-fajok, légyölő galóca, vagy maga a harmala*. Én a legutolsó mellett teszem le a voksom melyről a cikkem is szól, összevetve a különböző térségben hozzátulajdonított varázserőt és nem utolsó sorban a hatásmechanizmusának köszönhetően, két könyv boncolgatja ugyanazt ezt a kérdést, akit érdekel annak ajánlom a lábjegyzetben. Ugyan ephedra fajokat jelenleg is használnak Zoroasztiránus papok, és van ahol a haoma fő növényének tartják, valószínűtlennek tartom hogy a harmalával együtt használták volna, ugyanis életveszélyes kombináció jönne így létre.

Elképzelhető hogy az ókori iráni vallási és mágikus hiedelmek és gyakorlatok a judaizmusra és a zsidó miszticizmusra (Kabbala) is hatottak, nem mellesleg a tibeti mágikus hagyományt és vallást (Bön) is ó-iráni eredetűnek lehet tartani, mely ugyancsak dúskál szellem-démon tanokban és varázslatokban.
A szíriai rutafű kiemelt képessége hogy pszichoaktív (melyről az ókori népek is tudtak), és mao-gátló, a magjában található harmin/harmalin/harmalol-nak köszönhetően, így növényi tanítónak vagy entheogénnek is számon lehet tartani, mint Dél-Amerikában élő lián „testvérét” a Banisterious Caapi-t (ayahuasca), melynél jóval potensebb (2-3g őrölt mag kiváltja a hatást). Ezen képessége révén nem nehéz róla elképzelni milyen hatással lehetett az emberiségre, pláne ha olyan növényekkel vagy gombákkal kombinálták melyek dúskálnak triptamin alapú pszichedelikumokban, esetleg egyéb növényekkel (pl. kender), melyek így együtt fogyasztva vallásos víziókat, spirituális-transzcendens felismeréseket, és erős látomásokat okoznak az Ayahuasca-hoz hasonlóan. Nem akarok olyan feltételezésekbe bocsátkozni, miszerint a Sumér nép titkos fegyveréről van szó, ugyanis az ilyen ábrándozásokat semmi sem támasztja alá, ellenben ismerve az eseményeket sok mindent kilehet rakni ebből a rubik-kockából, ezt az olvasóra bízom. A mao-gátlás ugyanakkor nem veszélytelen dolog, a nem megfelelő diéta tartása halált okozhat, vagy hosszan tartó migrént és egyéb kellemetlenségeket, mely akár hosszú hónapokig és elhúzódhat.

Fellelhetőek későbbi információk arról, hogy a növényből vagy a magokból főzetet készítettek, citrommal ízesítették és így alkalmazták a betegségek kezelésére és egyéb hatások kiváltására.
Érdemes tudni, hogy a magok főzetének borzasztó íze van, erősen gyomor-irritáló és hánytató, egyes neo-sámánok így főznek ayahuasca-szerű főzetet, melyet aszketikus önkínzásnak, és egyáltalán nem tradicionális felhasználásnak tartok. A füstölés és a „szent étel” készítés, mézzel, tejjel, maoi mellett biztonságosan fogyasztható növényekkel, fűszerekkel való keverése sokkal inkább autentikus hatást kelt, Zoroasztriánus közösségek receptjei között található olyan, melyben az őrölt magokat hasonló formában alkalmazzák, így a gyomorirritáló hatást alig észrevehetőre csökkentve.
Továbbá fontos színező-anyag, a magokból készült vörös festékkel színezik a perzsaszőnyegeket is.
A témát sokáig lehetne még boncolgatni és kutatni, ugyanis a növény kapcsán sok népcsoport, vallás, kultúra, hiedelem és varázslat szóba kerül, melyek tanulmányozása érdekes utazássá válhat, mindenesetre én a föld talán legerősebb növényi tanítójának, és Ázsia Nagy Medicinjének tartom. Ezenkívül fontos megemlíteni hogy a Gellért-Hegyen is nőtt, ami sokat sejtet Őseink szokásairól.
Megjegyzés: Mivel részben nem leellenőrzött forrásokra kell támaszkodnom, illetve a témában sok a feltételezés és nehezen pontosítható dolog, ezért a cikket fenntartásokkal kell kezelni.

*Haoma and Harmaline - D.S.F. Flattery and M. Schwarz
Gnostic Visions: Uncovering the Greatest Secret of the Ancient World - Luke. A. Mayers